|
Nemzetség: |
TILIA (HÁRS) |
|
Helység: |
Szőkedencs |
|
Törzskörméret (cm): |
1103 |
|
Megye: |
Somogy |
|
GPS adat é.sz.-k.h. (fok, perc, mp): |
46,33,22-17,15,39 |
|
Mérés éve: |
2003 |
|
Faj: |
nagylevelű hárs |
|
Megjegyzés, újabb mérés, nyomravezető: |
703+520, tövénél kétfelé ágazik; 718+536, együtt 1120/2010; 728+548, együtt 1133/2016; 2017 nyarán több ága letörött; magasság: 20m/2017; 746+554, együtt 1152 cm/2022 |
|
* bizonytalan adat
** alacsonyan elágazó
|
|
Megjegyzések a dendrománia fórumról:
Papp József kézírásos jegyzetében "1000 éves hársat", Tilia platyphyllos-t említ. (Az 1000 éves jelzőt PJ tette időzőjelbe, így feltehetőleg ő sem tartotta annyi idősnek.) Még egy érdekes információ: "A tövétől ágas fa nagyobbika 660 cm." Az évszám 1961.
Ha a dendrománia adatait (2003-tól 2016-ig) nézzük, a nagyobb törzs kerületének növekedési üteme 1,9 cm évente. Ha viszont az 1961 és 2003 közti időszakot vesszük alapul, durván 1 cm a ráta. A 45 évet tekintve 1,5 cm jön ki. Ezzel az átlaggal számolva a hárs kora tekintélyt parancsolóan nagy: 485 éves. Mivel a két törzs emlékeim szerint elég szabályos, van rá esély, hogy az 1961-es mérést is mellmagasságban hajtották végre, és akkor az adatok elvileg összevethetők. Elképzelhető, hogy Papp J. vastagabbnak mérte a fát, és akkor növekedés hosszabb távon nagyobb, mint 1,5 cm. De még az 1,9 cm-es gyarapodással is 380 év jönne ki!
SzélGyőző
Erről a fáról már több mint 80 éve áll rendelkezésünkre méretadat, mert Földváry Miksa 1932-ben (nyilván a vastagabb törzset) 6 m kerületűnek mérte. A régebbi mérések nyilván nem olyan pontosak, mint a dendrománián találhatók, de azért eligazítanak a növekedési ütemet illetően, amit amúgy is minél nagyobb időintervallumban érdemes nézni. Ez alapján a fa az utóbbi időben nagyjából 1,5 cm-t vastagodik évente (lehet, hogy PJ tényleg többet mért a valóságosnál). Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a fa 485 éves lenne, hiszen a növekedési ütem változik, a fa első 80-100 évében dinamikus (hársaknál 2,5-3 cm), majd fokozatosan lassul (persze most szoliter fákról beszélünk), ami alapján úgy gondolom, hogy a Szél Győző által utóbb megjelölt 380 év áll közelebb a valósághoz. Ezt két további - teljesen szubjektív - elképzelésemmel igyekszem alátámasztani:
Az egyik indokom a fa alkatára alapoz. A hárs tőből elágazik, a kisebbik törzs azonban gyorsabban nő, mint a nagyobbik, évi 2 cm-rel. Ez - figyelemmel a faji sajátosságokra is - véleményem szerint arra utal, hogy a két törzs nem egyidős, hanem a kisebbik egy fiatalabb sarjhajtás. A fa egyszer régen egy viharban megsérülhetett (hiszen hiteles információk alapján évszázadok óta áll egymagában, védelem nélkül a nyílt terepen), esetleg súlyosabban, pl. letörhetett a vezérága, és ilyenkor a hárs sarjakat növeszt. A kisebb törzs is hatalmas, méretei alapján úgy gondolom, hogy az is több mint 200 éves, vagyis legalább ennyi ideje a nagyobb törzs a megosztott tápanyag következtében lassabban növekszik az átlagnál. Amennyiben egy törzs lenne, a 728 cm akkor is legalább 300 éves kort jelezne egy hársnál (vegyük példának a sopronhorpácsit, amely 214 évesen, alacsony törzzsel 605 cm, de a már elpusztult lovasberényi Heister-hárs is 1933-ban, kb. 220 évesen 540 cm-es volt), így viszont a fa minden bizonnyal évtizedekkel idősebb.
A másik elképzelésem a történelmi információkon alapul. Azt tudjuk, hogy a helyszínen egy templom állt valamikor, amit az I. katonai felmérés romként még jelöl is. Bár a feltárás óta nem jártam a helyszínen, a fényképek alapján úgy gondolom, hogy a romok túl közel vannak a fához, emiatt szerintem tévesek azok az állítások, hogy a hárs (amit ugye némelyek 700 évesnek mondanak) a templom mellett állt valamikor. Ez amúgy is inkább a német eredetű lakosság szokása volt, márpedig Szőkedencsen nem éltek németek, másrészt a fa egy kiemelkedő halmon áll, ami szerintem inkább arra utal, hogy a templom romjain nőtt ki. A templom pedig - bár ennek pontos idejéről nincsenek írott adatok - valamikor az 1600-as években dőlt össze, amikor a régi falu is megsemmisült (az ismert, hogy 1727-ben kezdett benépesedni a mostani helyén). A törökök az 1500-as évek végén Somogy megyét rendszeresen pusztították, 1600-ban pedig bevették Kanizsa várát. Én úgy gondolom, hogy Szőkedencs is ebben az időszakban pusztult el, az elnéptelenedett vidéken pedig a természet átvette az uralmat és a hárs kihajtott a templom romjain valamikor a XVII sz. elején.
DrT
|
|
|
