Év végi összefoglaló:
2012-ben 206 új fa került fel a honlapra, ezzel már 43 nemzetség 1584 fájáról vannak adatok. Az utóbbi években évente átlagosan mintegy 200-zal növekedett a fák száma – van tehát mindig felfedeznivaló. (Az új fák kb. fele olyan, ami felnövekedve eléri az alsó mérethatárt, a másik fele viszont olyan, ami eddig elkerülte a figyelmünket.)
A 600 cm feletti törzskörméretű fák klubja 2012-ben 49 új taggal gyarapodott. Ezzel már 427 az ilyen fák száma (kb. két tucat viszont már elpusztult közülük). Ezek megoszlása (zárójelben az idén találtak száma): 187 (27) nyárfa, 87 (4) tölgy, 55 (9) fűz, 49 (1) platán, 24 (5) szelídgesztenye, 11 (1) hárs, 5 mamutfenyő, 3 kőris, 2 (1) bükk és 1-1 törökmogyoró (1), juhar, dió, japánakác.
Úgy tűnik, új listás fát legkönnyebben a nyárfák és füzek között találunk, de van esély szőlőhegyeken, kertekben megbújó kapitális szelídgesztenyére is.
10 méter törzskörméret feletti, egytörzsű fa jelenleg 5 van: Révfalu/Drávakeresztúr fekete nyár ~1066 cm (1065 cm/2011), Ötvöskónyi nagylevelű hárs (amennyiben egytörzsűnek tekintjük) ~1060 cm (1038 cm/2003), Peresznye platán 1033 cm, Pápa platán 1019 cm, Barcs fekete nyár ~1010 cm (1006 cm/2010), Vindornyalak fekete nyár 1010 cm.
Az összegyűlt adatokból néhány következtetést talán le lehet vonni:
Egy fa növekedési üteme életszakaszonként változó, pl. kamaszkorban gyors lehet, az utolsó években viszont minimálisra csökkenhet (és persze a termőhelytől is nagyban függ). Az újramérésekből nagyjából az mondható meg, hogy egy meglett felnőttkorban lévő, nagy fa milyen ütemben gyarapodik:
szelídgesztenye 1-2 cm/év
bükk 2-3 cm/év
tölgy 2-3 cm/év
nyár 5-9 cm/év
platán 5 cm/év
hárs 2-4 cm/év
kőris 4-5 cm/év
fűz 5-9 cm/év
szil 2 cm/év
A mi viszonyaink között – néhány ritka kivétellel - a maximális törzskörméret, amit a fák elérhetnek:
tölgy 7,5 m
bükk 6 m
platán >11 m
nyárfa 10,5 m
mamutfenyő 7 m
gyertyán 5,5 m
szelídgesztenye 8,5 m
fehér fűz 9 m
kőris 7 m
Megjegyzem, míg szinte mindegyik fajnál/nemzetségnél megfigyelhető egy méret fölött a pusztulás, a platánok ennek még nem adják jelét. Az egészen nagyok is jó egészségnek örvendenek, és viharos ütemben gyarapodnak. Meg merem kockáztatni, hogy 2020-ra a legnagyobb ép fánk a peresznyei platán lesz 1070 cm körüli mérettel.
Az év legjelesebb találatai közül – megítélésem szerint – a vindornyalaki fekete nyár (1010 cm, Bognár László) viszi el a pálmát és a felajánlott sört. Kapitális találat még a rekorder fehér fűz Gemencen (894 cm, Fekete Adrien és Szombathelyi Gergely; megjegyzem, itt lehet egy új, még nem ellenőrzött rekorder a Szigetközben/Szél Győző tarsolyában), a négy hatszázas tölgy (Dunaszentmiklós/Drinóczi Gábor, Bódvalenke/Molnár Bence, Somogytarnóca/Zombori Zoltán, Táborfalva/Lesti Szabolcs, Szél Győző, Kovács Gábor), az öt hatszázas szelídgesztenye (Kötcse 2x/Bakai Gergely, Velem 2x/Takács Márton és jómagam, Vasvár/jómagam) és egy hatszázas hárs (Börzsöny/Torma Zoltánné). Igen mutatós nyárfák is akadtak 2012-ben (Drávacsepely/Löffler József és neje, Gemenc/Elblinger Ferenc). Aztán ott vannak a kevésbé rekordközeli, mégis - a forma, a táj, az eldugottság okán - impresszív fák, erdőrészletek, fás legelők, mint pl. a bódvalenkei benőtt fás legelő (Molnár Bence), a kunbaracsi tölgy (Szél Győző, Molnár László), a pulai bükk (Schönwald Csaba), a teleki berkenye (Sonnevend Imre, Lukács Róbert), a szőlősgyöröki galagonya (Sólyom Attila), a börzsönyi öreg bükkös – hosszan lehetne sorolni.
Végül feltétlenül említeni kell a két dendromán találkozót: tavasszal Vissi Géza kalauzolt bennünket a remek tölgyekben gazdag zalai vidéken, ősszel pedig Jandala Attila mutatott számos bükköt a nagyszerű nógrádi tájakon. |
