TUDNIVALÓK

Magyarország legnagyobb famatuzsálemeit igyekeztem összegyűjteni ezen a honlapon. Az összeállítás alapja a "Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia" című könyv (Alexandra Kiadó, 2005). A listák folyamatosan bővülnek; ehhez - szabályozott módon - bárki hozzájárulhat.

   Mi számít nagynak?   
Célom a 6 m-nél nagyobb törzskörméretű fák minél hiánytalanabb összegyűjtése. Ilyen fából - nem számítva a nehezen számbavehető nyárfákat és füzeket - valószínűleg nincsen több kétszáznál. Elsősorban a tölgyek, hársak, szelídgesztenyék, platánok, nyárfák, füzek érik el ezt a méretet. A táblázatokban általában lejjebb mentem - tölgyeknél, hársaknál, kőriseknél, szelídgesztenyéknél 500 centiméterig, szileknél, bükköknél 400-ig. A kisebb méretet elérő egyéb fákkal külön nem foglalkoztam, de - ha már beléjük botlottam - a fajukban kapitálisnak számító példányokat ezeknél is megmértem.

   Hogyan mérjük a törzskörméretet?   
Idézet a könyvből: "Hagyományosan a törzskörméretet mellmagasságban szokták mérni. Precízebb erdőmérnökök 130 cm talajszint feletti magasságnál mérnek. Ennyi azonban nem elég. Vannak felfelé szélesedő törzsek, talajközelben szétágazók, dudorosak, karéjosak, előfordulnak mellmagasságban kikönyökölő oldalágak - hogyan lehet így összehasonlításokat tenni? A megoldás: a talaj szintje és 130 cm magasság között mérjük a lehető legkisebb körméretet, fektessük úgy fel a mérőszalagot, hogy a lehető legkisebbet mutassa!"

   Egyéb adatok   
A törzskörméret mellett fontos feljegyezni a mérés évét is, hiszen a fa évről évre nagyot gyarapodhat, de éppen soványodhat is (öreg fákról gyakran lehámlik a kéreg, darabok törnek ki belőlük). A fa helyét a földrajzi koordináták egyértelműen meghatározzák, ezeket pontosan megadhatjuk GPS készülék segítségével. A fa magassága, koronavetülete szintén érdekes lehet, de ezek gyorsan változhatnak, s a fényképek amúgy is adnak ezekről egy összbenyomást. Újabban magasságadatokat is mérek (lézeres magasságmérővel), ezek a táblázat megjegyzés rovatába kerülnek. A fa feltehető kora mindenki fantáziáját meglódítja; a becslés többnyire erősen szubjektív. Úgy vélem, a mi éghajlati és termőhelyi viszonyaink között a fák kora ritkán haladja meg a 200 évet. Kivételt képezhet néhány tölgy, hárs és szelídgesztenye. Valószínűleg a legöregebbjeik közel 400 évesek lehetnek

   Egy fa? Több fa?   
Sok fa talajközelben szétágazik, esetleg több törzsből nőtt össze. Akkor tekintettem egy fának, ha az elágazás 130 cm fölött kezdődött. A határeseteket, különleges példányokat jeleztem a táblázatokban.

   Nemzetség? Faj?   
A pontos faji meghatározás az össze-vissza kereszteződések miatt sok esetben szakembert próbáló feladat. Bizonyos nemzetségeknél ahány taxonómus, annyiféle osztályozás. A jól elkülöníthető kategóriákon túl azért a táblázatokban az összegyűjtött adatok, saját benyomások alapján megpróbáltam fajnevet is feltüntetni - ezekre nem kell mérget venni. (Megjegyzem, az élővilág nagyobbik részére amúgy is értelmezhetetlen a hagyományos faj definíció...). A hiányokat majd pótolgatom, a hibákat javítgatom.

   Információforrások, segítségek   
A kereséshez használt főbb irodalmi források, fás listák hivatkozásai megtalálhatók a források menüpontban. Az írott forrásokon túl rengeteget köszönhetek a személyes adatközlőknek. Lehetetlen felsorolni a sok útbaigazítót, segítőt. Szívderítő, hogy egyszer sem tapasztaltam, valaki ne lett volna segítőkész, ha nagy fákról volt szó. Természetszerűleg az erdészeknek köszönhetem a legtöbbet, nem egyszer különösebb kérdezősködés nélkül térképet adtak, vagy kivittek a keresett helyre terepjáróval (a teljesség igénye nélkül: zalai erdőfelügyelő, bajnai, kaszópusztai, ugodi, bátaszéki erdészek, drávai nemzeti park munkatársai...). Külön ki kell emelnem az öreg fákban gazdag Somogy erdőgazdaságának (SEFAG Zrt) munkatársait, Detrich Miklós somogyi fafotós közvetítését. Újabban pedig kialakult egy profi fakereső közösség, mely nagyban hozzájárul a listák bővüléséhez.

   Hogyan járulhatunk hozzá a listák bővítéséhez?   
Örömmel és köszönettel fogadok minden új adatot. Ha valaki elküldi egy ismeretlen nagy fa adatait, azokat az adatközlő nevével együtt feltüntetem - mihelyt magam is meglátogattam a fát. A tapasztalatok szerint az egységességhez szükséges, hogy egy kéz mérjen minden fát. Ha megnézzük a sok ember által összeadott listákat, egészen vad adatokat is találunk, és nem csak a mérés eltérő módszere miatt. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a hat méteresnek megadott fa csak négy méter, vagy nem is létezik, mert több évtizede elpusztult.

   A táblázatokról   
A könyv táblázatait számos új adattal egészítettem ki, az esetleges elírásokat, hibás GPS adatokat folyamatosan igyekszem kijavítani. A könyvhöz képest új bejegyzéseket vastag betűvel szedtem.

   Térkép   
A GPS adatok birtokában a mellékelt térképen megnézhetjük, pontosan hol van az illető fa. A térkép legcélszerűbben az adott helyen alkalmazott duplakattintásokkal nagyítható. Rugalmasabb térképes böngészést tesz lehetővé a Google Earth ingyenesen letölthető program.

   A könyv   
A Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című könyv Kármán Balázs természetfotós/könyvkiadó csapata segítségével, az Alexandra Kiadó finanszírozásával, 2005 végén jelent meg. A boltokból tapasztalatom szerint gyakorlatilag elfogyott, az internetes könyvforgalmazóktól talán meg lehet még szerezni. A könyv első harmadának nem végleges változata a Kortárs folyóirat 2004/12 számában (képek fekete-fehérben) olvasható. Ennek képanyag nélküli változata az interneten is megtalálható: itt ill. itt.

   A leggyakoribb kérdések   
Melyik fa a legnagyobb az országban? Újabban van erre egyértelmű válasz: egy 2013-ban 1200 cm-es törzskörméretű fekete nyár Gemencen. Mintegy 4 m magasságban négy egyenes ágra bomlik, sarjak összenövésével alakulhatott ki. Szőkedencs hársfájának törzskörmérete meghaladja a 11 m-t (1120 cm/2010), de talajszinten kétfelé ágazik (718+516 cm), az ilyet nem tekintjük egy fának. Az egytörzsű fák közül egy Dráva-menti (Révfalu/Drávakeresztúr) fekete nyár tekinthető legnagyobbnak (1089 cm/2016), azonban a törzs belül teljesen üreges, a korona csonkult. Említésre méltó Ötvöskónyi hársfája (1062 cm/2015), ennek törzse egy üres palást, kerülete is hiányos. Egytörzsű, egészséges, 10 m feletti kerületű fák a legnagyobb platánok (Peresznye 1047 cm/2016, Pápa 1019 cm/2012). Igen jeles, egytörzsű fa még a vindornyalaki fekete nyár (1021 cm/2015) és a hasonló méretű, Barcs melletti nagy fekete nyár (1006 cm/2010).

Melyik fa a legöregebb? Erre senki sem tudhatja a választ. Mint feljebb írtam, legöregebb fáink talán 400 év körüliek lehetnek. A legtöbb évgyűrű, amit számoltam (egy 7 m törzskerületű tölgy tuskóján), 240 volt. Sokszor nem is a legnagyobb fák a legidősebbek; egy mostoha termőhelyen lassan növő, kisebb fa is lehet nagyon öreg.

Melyik fa a legmagasabb? Az általam mért legmagasabb hazai fa egy duglászfenyő az Iharosberény közelében fekvő erdőben. Magassága 51 méter, törzskörmérete 427 cm (2017). Igen magasak a vétyemi bükkös kétszáz éves fái is, itt 48 méteres magasságot is mértem.
Magyar English