TUDNIVALÓK

Magyarország legnagyobb famatuzsálemeit igyekeztem összegyűjteni ezen a honlapon. Az összeállítás alapja a "Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia" című könyv (Alexandra Kiadó, 2005). A listák folyamatosan bővülnek; ehhez - szabályozott módon - bárki hozzájárulhat.

   Mi számít nagynak?   
Célom a 6 m-nél nagyobb törzskörméretű fák minél hiánytalanabb összegyűjtése, dokumentálása. Ilyen fából - nem számítva a nehezen számbavehető nyárfákat és füzeket - valószínűleg nincsen több háromszáznál. Elsősorban a tölgyek, hársak, szelídgesztenyék, platánok, nyárfák, füzek érik el ezt a méretet. A táblázatokban általában lejjebb mentem - kocsányos tölgyeknél, szelídgesztenyéknél 500 centiméterig, egyéb (vörös, molyhos, kocsánytalan) tölgyeknél, hársaknál, kőriseknél, szileknél, bükköknél 400-ig. A kisebb méretet elérő egyéb fákkal kevésbé intenzíven foglalkoztam, de - ha már beléjük botlottam - a fajukban kapitálisnak számító példányokat ezeknél is megmértem.

   Hogyan mérjük a törzskörméretet?   
Idézet a könyvből: "Hagyományosan a törzskörméretet mellmagasságban szokták mérni. Precízebb erdőmérnökök 130 cm talajszint feletti magasságnál mérnek. Ennyi azonban nem elég. Vannak felfelé szélesedő törzsek, talajközelben szétágazók, dudorosak, karéjosak, előfordulnak mellmagasságban kikönyökölő oldalágak - hogyan lehet így összehasonlításokat tenni? A megoldás: a talaj szintje és 130 cm magasság között mérjük a lehető legkisebb körméretet, fektessük úgy fel a mérőszalagot, hogy a lehető legkisebbet mutassa!" Ez azt is jelentheti, hogy nem egy síkban fekszik a szalag, hanem kerülgetve a göcsörtöket. Ferde törzsű vagy lejtőn álló fánál a 130 cm-t a törzs középtengelyére vetítsük, a mérőszalagot pedig erre a tengelyre merőlegesen vigyük körbe!

   Egyéb adatok   
A törzskörméret mellett fontos feljegyezni a mérés évét is, hiszen a fa évről évre nagyot gyarapodhat, de éppen soványodhat is (öreg fákról gyakran lehámlik a kéreg, darabok törnek ki belőlük). A fa helyét a földrajzi koordináták egyértelműen meghatározzák, ezeket pontosan megadhatjuk GPS készülék segítségével. A fa magassága, koronavetülete szintén érdekes lehet, de ezek gyorsan változhatnak, s a fényképek amúgy is adnak ezekről egy összbenyomást. Újabban lézeres magasságmérővel az érdekesebb fáknál magasságot is mérek, ezek az adatok a táblázat megjegyzés rovatába kerülnek. A fa feltehető kora mindenki fantáziáját meglódítja; a becslés többnyire erősen szubjektív. Úgy vélem, a mi éghajlati és termőhelyi viszonyaink között a fák kora ritkán haladja meg a 200 évet. Kivételt képezhet néhány tölgy, hárs és szelídgesztenye. Valószínűleg a legöregebbjeik közel 400 évesek lehetnek

   Egy fa? Több fa?   
Sok fa talajközelben szétágazik, esetleg több törzsből nőtt össze. Akkor tekintettem egy fának, ha az elágazás 130 cm fölött kezdődött. A határeseteket, különleges példányokat jeleztem a táblázatokban.

   Nemzetség? Faj?   
A pontos faji meghatározás az össze-vissza kereszteződések miatt sok esetben szakembert próbáló feladat. Bizonyos nemzetségeknél ahány taxonómus, annyiféle osztályozás. A táblázatokban fajnevet is feltüntetek - ezekre nem kell mindig mérget venni.

   Információforrások, segítségek   
A kereséshez használt főbb irodalmi források, fás listák hivatkozásai megtalálhatók a források menüpontban. A fák nagy többsége azonban személyes adatközlők közreműködése folytán került fel a listákra - nevük a táblázatokban, mint nyomravezető szerepel. Erdészek, nemzeti parkok munkatársai, kirándulók, szőlőhegyi gazdák - hosszú a sor. Külön ki kell emelnem a dendrománia körül kialakult "profi" fakereső közösséget, mintegy tucatnyi szenvedélyes fakeresőt, akik nagyban hozzájárulnak a listák bővüléséhez.

   Hogyan járulhatunk hozzá a listák bővítéséhez?   
Örömmel és köszönettel fogadok minden új adatot. Ha valaki elküldi egy ismeretlen nagy fa adatait, azokat az adatközlő nevével együtt feltüntetem, mihelyt magam is meglátogattam a fát - ez több hónapos, esetleg még hosszabb késedelmet is jelenthet. A tapasztalatok szerint azonban az egységességhez szükséges, hogy egy kéz mérjen minden fát. Ha megnézzük a sok ember által összeadott listákat, egészen vad adatokat is találunk, és nem csak a mérés eltérő módszere miatt. Nem egyszer tapasztaltam, hogy a hat méteresnek megadott fa csak négy méter, vagy nem is létezik, mert több évtizede elpusztult. A táblázatokban szereplő összes adat saját mérés!

   A táblázatokról   
A könyv táblázataiban foglaltakhoz képest sokszorosára nőtt a nyilvántartott fák száma. A 2020 végi állapot szerint mintegy 3700 fa adatai szerepelnek a listákon. Az esetleges elírásokat, hibás GPS adatokat folyamatosan igyekszem kijavítani. A könyvhöz képest új bejegyzéseket vastag betűvel szedtem.

   Térkép, fotó   
A térképen akár összességében, akár szűrve megnézhetjük a fák pontos helyét. A táblázatokban az egyes fákra kattintva feljön az adott fa adatlapja, itt az esetek túlnyomó többségében fénykép is található. A jelesebb fákat többször is meglátogatom, gyakran több éves fotódokumentáció is van róluk.

   A könyv   
A Magyarország legnagyobb fái - Dendrománia című könyv Kármán Balázs természetfotós/könyvkiadó csapata segítségével, az Alexandra Kiadó finanszírozásával, 2005 végén jelent meg. A könyv első harmadának nem végleges változata a Kortárs folyóirat 2004/12 számában (képek fekete-fehérben) olvasható. Ennek képanyag nélküli változata az interneten is megtalálható: itt ill. itt.

   A legnagyobb, legöregebb, legmagasabb   
Melyik a legvastagabb törzsű fa az országban? Mai tudásunk szerint ez egy 2021-ben 1205 cm-es törzskörméretű fekete nyár Gemencen. Mintegy 4 m magasságban négy egyenes ágra bomlik, sarjak összenövésével alakulhatott ki. Szőkedencs hársfájának törzskörmérete meghaladja a 11 m-t (1152 cm/2022), de alacsonyan kétfelé ágazik (746+554 cm), az ilyet nem tekintjük feltétlenül egy fának. Az egyértelműen egytörzsű fák közül egy Dráva-menti (Révfalu/Drávakeresztúr) fekete nyár tekinthető legnagyobbnak (1103 cm/2020), azonban a törzs belül teljesen üreges, a korona csonkult. Említésre méltó Ötvöskónyi hársfája (1074 cm/2020), ennek törzse egy üres palást, kerülete is hiányos. Egytörzsű, egészséges, 10 m feletti kerületű fák a legnagyobb platánok (Peresznye 1069 cm/2020, Pápa 1043 cm/2021). Igen jeles, egytörzsű fa még a vindornyalaki fekete nyár (1021 cm/2015) és a hasonló méretű, Barcs melletti nagy fekete nyár (1057 cm/2022).

Melyik fa a legöregebb? Erre senki sem tudhatja a választ, csak - sokszor megalapozatlan - feltételezések vannak. Mint feljebb írtam, legöregebb fáink talán 400 év körüliek lehetnek. A legtöbb évgyűrű, amit számoltam (egy 7 m törzskerületű tölgy tuskóján), 240 volt. Sokszor nem is a legnagyobb fák a legidősebbek; egy mostoha termőhelyen lassan növő, kisebb fa is lehet nagyon öreg.

Melyik fa a legmagasabb? Korábban a helyi erdészek által mutatott, Iharosberény közelében álló egyik duglászfenyőt tartottam a legmagasabb hazai fának. Közel 52 métert mértem lézeres magasságmérővel 2017-ben (törzskörmérete 417 cm/2017). Ennek nyomán a fát mászva, mérőszalaggal is megmérték (51,65 m/2018). Később a zempléni Háromhuta közelében mértem még magasabb fákat. Itt a lézeres mérés szerint 54 méternél magasabb duglászfenyők is akadnak, egyiküknél 55 métert mértem 2018-ban (törzskörmérete 311 cm/2018). Később felmászva, mérőszalaggal megerősítették a mérést (55,2 m/2020). Újabban egy megismételt lézeres méréssel úgy találtam, a fa egyik szomszédja a rekorderrel gyakorlatilag azonos magasságú.
Magyar English